Alicianne egy isten háta mögötti településre utazik, ahol a Nordon család házvezetőnőjeként kapott munkát. Feladatkörébe tartozik a 11 éves Rosalie-ra való odafigyelés is. Csakhogy, amint a szemfüles olvasó már a címből is kitalálhatta, a legnagyobb baj a szóban forgó gyerekkel van.
A film kezdő jelenetében láthatjuk Rosalie-t, amint kosarában kiscicával az éjszakai temetőben sétálgat. Pár pillanat múlva érzékeny búcsút vesz a kisállattól és átadja egy sírkő mögül integető, rothadó kéznek.
Szép lassan nem csak a környék állatai, hanem a szomszédok is fogyatkozni kezdenek.
Nem kell megretteni, nem ilyen egyszerű a történet, a tálalás pedig már máshová tartozik. Kiderül ugyanis, hogy Rosalie elmebeteg édesanyját nemrégiben kirabolták és meggyilkolták a környéken. A temetésen az összes (a papot, Rosalie-t, a bátyját és apját is beleértve kereken: 6) környékbeli ember jelen van, de a lányt leszámítva senki nem sír. Ezért a telekinetikus képességekkel rendelkező kislány előkap a közeli temetőből egy rakás zombit, meg a szomszéd madárijesztőjét és bosszúhadjáratot indít.
A szörnyen idétlen, nevetséges megvalósítás ellenére tökös grindhouse fílinget sikerült összekaparni. A színek, a helyszín, a „H.G.Lewis színű” vér (sajnos a mester gore iránti elkötelezettségét már nem követik). Néha kissé leülepszik a hangulat, de a 80 perc alatt szerencsére nem gyakori, mindig sikerül valamivel feldobni.
Kedvenc jelenetem mikor Alicianne és Len (Rosalie bátyja) egy fészerben húzzák meg magukat a gumiruhás zombik elől. A minél nagyobb biztonság érdekében belülről bedeszkázzák az ajtót, amin pár perc múlva az egyik élőhalott könnyűszerrel besétál, ugyanis ez az ajtó kifele nyílik.
A legszörnyűbb momentum az utolsó fél órát végig hörgő, nyüszítő, toporzékoló és hisztiző Alicianne-t alakító egyed (a legmegdöbbentőbb pedig, hogy a szereplőgárdából ő rendelkezik a leghosszabb filmográfiával, a minőség azonban ott is látszik).
Összességében egy felettébb szórakoztató, ’70-es trashről van szó, melynek producere Harry Novak. Akit megmozgat az ilyesmi, az nyugodtan keresgélhet a Something Weird Video által kiadott filmek között, mindegyike egy-egy „gyöngyszem”.
Rendezte: Robert Voskanian
A.K.A.: Zombie Child
Kill and Go Hide
7/10
Kategóriák
horror , szemétCímkék
70s , grindhouse , horror , robert voskanian , something weird , szemét , usa , zombieMég nincsenek kommentek. (
)
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
